A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Többlettel zárt májusban a költségvetés.
Eddig 2930 milliárd forintnál tart az idei hiány. Baj van, de tragédia nincs: a bevételek jól alakulnak, a kamatok javát már kifizette az állam, de van azért olyan tétel, ahol már nagyon nagy a túlköltekezés.
Egy hónap alatt 376 milliárd forinttal nőtt a hiány – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
4002 milliárd forint volt a kormányzati szektor 2024-es hiánya – számolt a KSH.
Az államháztartást jelentős állampapírhozam-fizetések és a 13. havi nyugdíj is terhelte februárban. A hiány két hónap alatt 1,7 ezer milliárd forint – az éves terv 4,2 ezer milliárd forint.
Eddig úgy volt, hogy 3 százalék alatti hiányt akarnak 2026-ra, de most már szó sincs ilyesmiről.
Csökkentek a bevételek, nőttek a kiadások.
Az uniós pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el azt a határozatot, amely rögzíti, hogy milyen mértékben nőhetnek a költségvetési kiadások Magyarországon. Korábban ezt az ügyet az Európai Bizottság “jegelte”, mert a magyar GDP-növekedési számok túlzottak voltak, később a magyar kormány újraszámolt és gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli.
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Herbert Kickl, az FPÖ elnöke kizárta bizonyos adók emelését.
Az eredeti törvényi hiánycélokat jócskán elvétette a kormány: 2,5 ezer milliárd forint helyett 4,1 ezer milliárd forint lett a hiány, GDP-arányosan 2,9 százalék helyett 4,8 százalék. Még az emelt hiánycélt sem sikerült teljesíteni, az ugyanis 4,5 százalék volt.
Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
Már a Trump-érára készül a laza fiskális politikával a kínai kommunista párt.
A novemberi havi hiány 233,8 milliárd. A Pénzügyminisztérium szerint ez siker.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
